Gyermekkorom óta tanítónéni szerettem volna lenni, de az élet valahogy mérnöki pályára sodort. Most azonban lehetőséget kaptam, hogy részmunkaidőben taníthassak...6-7 éves gyerekek helyett 17-19 éveseket! Nagy kihívás! Egy barát- pedagógusházaspár szerint tekintsem ezt
missziónak és így forduljak a nehéz sorsú diákjaim felé! Így fogom tenni!
"Új horizonok libegnek elébed,
Minden percben új, félelmes az Élet,
Röpülj, hajóm,
Új horizonok libegnek elébed.
Nem kellenek a megálmodott álmok,
Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,
Röpülj, hajóm,
Nem kellenek a megálmodott álmok." Ady
Kinevettek a diákjaim, amikor arról kérdeztem őket, hogy szeretnek-e kézimunkázni? 25 tanulóból 1 mondott igent! Elég rossz arány vagy jó?
A nyári szünetben sokat tervezgettem mit fogok csinálni szeptemberben: folytatom a naptár SAL-t, Toszkána-kendőt kötök és elsősorban őszi gyerekruha-kollekciót tervezek és varrok.
Ilyen csodálatosan szép fonalakat vettem a
Barka Fonal nyári akcióján. A sötétkék gyapjú fonalból elkezdtem a
Toszkán-kendőt.
A nyáron eddig jutottam a
naptár SAL hónapjaival...:( Kicsit lemaradtam, de nem adom fel.
Amiről még nem készült kép... kislányaimmal együtt festettünk, díszítettünk egy bábparavánt. Még csak 80%-ban készült el, de ha elkészül mutatom.