Egy igazságtalan és minden ész érvet nélkülöző döntés következtében "nagylányom" barátnőitől elszakítva folytathatja tanulmányait 5. osztályban!
Szemeiben tükröződő lelkében látom igazi szomorúságát!
Őszinte szomorúságában mégis azt mondta egyik nap:"De jó, hogy legalább a barátnőimnek sikerült"!
Én azt gondolom, hogy igazából neki sikerült: tisztának maradni, saját erőből küzdve és nem más segítségével!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése